bölcsek köve l. szókapcsolatként az alábbi szócikkben

bölcs mn és fn 

I. mn 12C

1. ’különösen nagy tudással, műveltséggel, rendkívüli szellemiséggel, letisztult gondolkodással, vmilyen (szak)területen gyakr. kiemelkedő képességgel rendelkező 〈tudós, ember〉’ ❖ a’ Nagy Doktorok, a’ Fö-hivatalokban lévö emberek, kik magokat böltseknek, és a’ köznépnél tudósbaknak tartyák, ritkán látzanak a’ Kriſtus után tóduló ſereg között (1772 Vajda Sámuel 7365001, 141) | minden fldi Királyoknál bltsebb Salamon (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252013, 102) | [Belgium] önálló, független állam lett egy bölcs uralkodó alatt (1880 Mikszáth Kálmán 8312084, 121) | bölcs filozófusok (1897 Ady Endre CD0801) | Ki biztos benne, hogy mindig örömben él? Példáiból bölcs Aesopusnak Egy-kettő épp erről mesél (1973 Képes Géza ford.–La Fontaine 9323054, 200).

1a. ’az emberi tudást, belátást meghaladó 〈felsőbb hatalom, kül. isten(ség)〉’ ❖ a’ blts Apollo (1774 Báróczi Sándor 7031007, [XI]) | bölcs gondviselés (1821 Vörösmarty Mihály CD01) | Igy vall szégyent az emberi bölcseség, midőn a bölcs teremtő munkáin akar igazitani! (1858 Vasárnapi Újság CD56) | tavaszt nem csak egyet ad a bölcs természet (1908 Ambrus Zoltán C0598, 147) | A hatalmas és bölcs Isten Izráel Istene (1995 Jubileumi kommentár CD1206).

2. ’mély élettapasztalattal rendelkező, az egyéni életvezetésben, gyakorlati dolgokban és cselekedeteiben megfontolt, józan gondolkodású 〈személy〉’ ❖ igaz, hogy a’ blts Kereſztyénben-is meg-vagynak ugyan az indúlatok, nem külömben, mint a’ blts Stoicusban; de amaz mindenkor Ura a’ maga indúlatainak (1788 Őri Fülep Gábor ford.–Pictet 7252013, 103) | Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet (1823 Kölcsey Ferenc 8253016, 113) | a’ fiatalkor öreget, bölcs öreget, tapasztalás által sokra tanított öreget kíván mutatni (1835 Hasznos Mulatságok 8629001, 84) | Elmés, okos vagy. Mégse vagy te bölcs! (1905 Juhász Gyula¹ CD01) | az egykori vidám, mindenre elszánt fiatal lány mint bölcs és megfontolt nő tért vissza Franciaországba (1994 Új Könyvek CD29).

2a. ’ilyen emberre valló, rá jellemző’ ❖ Nálunk már Minerva ledőlt könyökére, S feltette borostyán ágát bölcs fejére (1779 Ányos Pál CD01) | Sírjára meresztem szememet, ’s ezt kérdem: Mit használ a’ bölcs ész, nemes szív ’s más érdem? (1806 Kis János¹ 8240028, 57) | Wagner és követői kezeiket dörzsölik, roppant bölcs képeket vágnak (1877 Wohl Stefánia C4560, 159) | nagy bölcs homlokával (1920 Móricz Zsigmond CD10) | rám mosolyog bölcs, sárgásbarna szemével, amelyben már ott ült a halál (1970 Szabó Magda 9630004, 278).

3. ’jellemzően tehetséges, okos, jó képességű emberekből álló, ill. döntéseiben megfontolt, józan 〈közösség, nép(csoport), nemzet〉’ ❖ Azért e’ Bölts Nemzet látván veſzedelmét, Hazának, Törvénynek, jó Rendnek sérelmét, Már most Királyának nyomozza kegyelmét (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 19) | Láttad Deucaledon fönnyen uralkodó Hullámit s koronás Albion árbocit, A bölcs nép felemelt lelke csudáit és A törvény diadalmait (1812 Berzsenyi Dániel CD01) | a’ bölcs többség (1845 Eötvös József 8126001, 5) | A görögök pedig bölcsebbeknek tartották magukat másoknál azért, mivel Istent ember alakban tisztelték (1909 Czeglédy Sándor ford.–Calvin CD1211) | A bölcs rómaiak tudták, mi kell a népnek ahhoz, hogy nyugton maradjon: kenyér és cirkusz (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’mély értelmű, lényeglátó, intelligens 〈gondolkodás, tudás〉, ill. higgadt, ésszerű, megfontolt 〈megnyilvánulás, tevékenység, cselekedet v. ennek következménye, eredménye〉’ ❖ Kriſtus Urunk az ö bölts feleletivel meg-ſzégyenitvén az árulokat (1773 Vajda Sámuel 7365002, 114) | nem voltam szerencsés a Tekintetes Nemes Vármegye bölcsebb gondolkodását eltalálni? (1832 Kossuth Lajos CD32) | Későn jut ott érvényre bölcs tanács, Hol a szeszély győz józan ész fölött (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | bölcsen tenné, ha meghallgatná, a mit a vén szobalyány mond (1894 Pálffy Albert 8349005, 227) | A kín vezérelt bölcs tudásra (1966 Mészöly Dezső ford.–Villon 9437019, 224) | a kormány bölcs megítélésére marad, hogy mire költi a többletbevételt (2000 Figyelő CD2601).

4a. ’józan, kiegyensúlyozott, kontrollált 〈érzés, hangulat, lelkiállapot stb.〉’ ❖ Ez a kártyát választja, az a tekének játékát […], ki ki amint kedve hozza üldözi bölts unalmát (1779 Verseghy Ferenc CD01) | Értelmes, bölcs szerelem! (1798 Kisfaludy Sándor 8243002, 314) | igen bölcs higgadtsággal fogadták az ügyet (1858 Vas Gereben 8514003, 35) | az utolsó pillanatban bölcs rezignáció fog el (1916 Karinthy Frigyes 9309005, 111) | [Gerencsér Nándor] alaptermészetét optimista szemlélet és bölcs derű jellemezte (1986 Metzl János CD52).

5. ’értelemmel felruházott, ill. lényege, rendeltetése, működése szerint az ésszerűségen, az értelmes belátáson, a célirányosságon alapuló 〈dolog, kül. törvény, rend stb.〉’ ❖ Trvényre nem fegyvert adtak az Istenek, Hanem bélénk [ti. belénk] a’ra tsak blts Lelket tettek (1772 Bessenyei György¹ C1075, 56) | a’ bölcs tudomány Embert-nemesít isteni adomány (1796 Kis János¹ 8240026, 40) | Az europai mivelt országokban elég bölcs törvény áll fen mind arra nézve, mi az ipart emeli (1847 Hetilap CD61) | Hogy e tengernyi bajoktól hazája megszabaduljon, [Dante] erre csak egy módot talál: minden világi hatalmat a császár kezébe kell letenni, hogy ez bölcs intézmények [= rendelkezések] által a nép jólétét előmozdíthassa (1904 Nagy képes világtörténet CD03) | Miért nem alakult valahol valami barátságos bölcs demokrácia? (1956 Veres Péter 2005082, 755).

II. fn 2C

1. (/vál) ’filozófus, tudós’ ❖ Szép vólt nyilván Diogeneſnek hordóban fütözni [= melegedni], s’ a’ Filep fiját, ki elött e’ világ rettegett, a’ nap elöl el-üzni; bizony ſzép vólt, s’még máig-is az a’ kérdés, hogy vallyon a’ Bölts és a’ Vitéz közzül mellyik vala nagyob? (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | a kalendáriomokban az idő változásairól szólló csalárd jövendőlések éppen nem az égvizsgáló bőlcsektől származnak (1819 Fazekas Mihály 8138065, 34) | [Platón] azt mondja: hogy a legboldogabb állam az lenne, melyben bölcsek kormányoznak (1864 Eötvös József C1603, 254) | az ókor pogány és a középkor keresztény bölcsei, a sztoikusok, a hitvallók, a humanisták, az újkor természettudósai iparkodnak meggyőzni, hogy a haláltól egyáltalán nem kell félni (1943 Márai Sándor 9421003, 45) bölcsek köve a) (irod) ’az alkimisták által keresett titkos anyag, amely vélekedésük szerint a nemnemesfémeket nemesfémmé, kül. arannyá változtatja, ill. gyógyít és halhatatlanná tesz; bölcsesség köve’ ❖ Semmi egyéb híjjod nintsen A’ bőltsek’ kövén kívül (1798 Hatvani István² ford.–Lukiánosz C2032, 4) | A bölcsek kövének létezhetésrőli legelső eszme az egyiptomi araboknál keletkezett, kik Egyiptom meghóditása által a papok titkaihoz jutottak (1854 Vasárnapi Újság CD56) | az a hír járta, hogy a „babiloni” tudósok megtalálták a „bölcsek kövét”, amit nem akartak az asszíroknak kiszolgáltatni (1942 Tamási Áron 9701029, 97) | szükség volt a bölcsek kövére, amellyel nemcsak aranyat lehetett előállítani, hanem segítségével olyan életelixír is készíthető, amely megoldja az örök élet titkát (1999 Természet Világa CD50) b) ’〈vmilyen különleges ismeret, bölcsesség, ill. az (egyetlen) igazság v. a (tökéletes) tudás jelképeként〉’ ❖ Mármost azután csak az volt a bölcsek köve, kitudni, hogy az egymásba bonyolult maschineriának melyik kerekét kell megmozdítani, hogy az a láda felnyíljék, amelyikbe bele szabad markolni a becsületes állampolgárnak (1872 Jókai Mór 8209005, 156) | [Ady] látta egyedül azt, amit a politikai bölcsek kövének birtokosai nem tudtak és nem akartak meglátni (1923 Schöpflin Aladár CD10) | A cinikus életbölcsesség hordozója önáltatóan hiheti magáról, hogy birtokában van a „bölcsek kövének(1983 e. Béládi Miklós CD53).

1a. (birtokszóként) (átv is) ’vmely tudomány(ág)nak, eszmének stb. jelentős gondolkodója, különösen nagy tudású (alkotó) személyisége, ill. vmilyen (kiemelkedő) képesség birtokosa v. vminek az ismerője, tudója, mestere’ ❖ [Jézus Krisztus] megjövendölte, hogy az igaz hitnek prófétáit, bölcseit, írástudóit öldökleni fogják a hitetlenek (1790 k. Verseghy Ferenc 7373004, 43) | [Szókratész] a humanitás bölcse volt (1862 e. Szemere Bertalan 8437008, 205) | Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek (1906 Ady Endre 9003063, 16) | történettudományunk bölcsei (1918 Boross László CD10) | mestere, bölcse ő az exodusnak s a rivalgó visszatérésnek (1989 Bólya Péter 1023007, 86).

2. ’nagy tudásáról, tekintélyes élettapasztalatáról, kiváló ítélőképességéről, higgadt, megfontolt életviteléről nevezetes, rendsz. különös megbecsülésben álló személy, ill. okos ember’ ❖ A’ Bölts – Okossan kormányozza kedvez napjait, gyözedelmeskedik irigy szerentséjén (1776 Faludi Ferenc ford.–Dodsley C1662, 21) | tanuld meg a’ Bölcsek’ nyugalmát Ismérni (1815 Berzsenyi Dániel 8054104, 119) | a nemzet bölcse, […] Deák Ferencz, bizalmi és hálaföliratot kapott az ország minden megyéjéből (1867 Pecsovics-naptár C3441, 55) | ezek az okosok, bölcsek és mindenhez értők, az angolkór szellemi nyomorékjai, egyszerűen csak annyit mondanak: egy demokrácia mindent kibír (1942 Függetlenség 2203003, 3) | Bornál agg bölcsre leltem (1973 Képes Géza ford.–Omar Khajjám 9323053, 133).

Ö: állam~.

Fr: napkeleti.

ÖU: élet~.

Vö. CzF. bőcs, ~, bölcsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bölcsen; ÚMTsz.

bölcsek köve - lásd szókapcsolatként az alábbi szócikkben
bölcs melléknév és főnév
I. melléknév 12C
1.
különösen nagy tudással, műveltséggel, rendkívüli szellemiséggel, letisztult gondolkodással, vmilyen (szak)területen gyakr. kiemelkedő képességgel rendelkező 〈tudós, ember〉
a’ Nagy Doktorok, a’ Fö-hivatalokban lévö emberek, kik magokat böltseknek, és a’ köznépnél tudósbaknak tartyák, ritkán látzanak a’ Kriſtus után tóduló ſereg között
(1772 Vajda Sámuel)
minden fldi Királyoknál bltsebb Salamon
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
[Belgium] önálló, független állam lett egy bölcs uralkodó alatt
(1880 Mikszáth Kálmán)
bölcs filozófusok
(1897 Ady Endre)
Ki biztos benne, hogy mindig örömben él? Példáiból bölcs Aesopusnak Egy-kettő épp erről mesél
(1973 Képes Géza ford.La Fontaine)
1a.
az emberi tudást, belátást meghaladó 〈felsőbb hatalom, kül. isten(ség)
a’ blts Apollo
(1774 Báróczi Sándor)
bölcs gondviselés
(1821 Vörösmarty Mihály)
Igy vall szégyent az emberi bölcseség, midőn a bölcs teremtő munkáin akar igazitani!
(1858 Vasárnapi Újság)
tavaszt nem csak egyet ad a bölcs természet
(1908 Ambrus Zoltán)
A hatalmas és bölcs Isten Izráel Istene
(1995 Jubileumi kommentár)
2.
mély élettapasztalattal rendelkező, az egyéni életvezetésben, gyakorlati dolgokban és cselekedeteiben megfontolt, józan gondolkodású 〈személy〉
igaz, hogy a’ blts Kereſztyénben-is meg-vagynak ugyan az indúlatok, nem külömben, mint a’ blts Stoicusban; de amaz mindenkor Ura a’ maga indúlatainak
(1788 Őri Fülep Gábor ford.Pictet)
Bölcs az, mindent ki megvet, Sorssal, virtussal, nagysággal Tudományt, hírt s életet
(1823 Kölcsey Ferenc)
a’ fiatalkor öreget, bölcs öreget, tapasztalás által sokra tanított öreget kíván mutatni
(1835 Hasznos Mulatságok)
Elmés, okos vagy. Mégse vagy te bölcs!
(1905 Juhász Gyula¹)
az egykori vidám, mindenre elszánt fiatal lány mint bölcs és megfontolt nő tért vissza Franciaországba
(1994 Új Könyvek)
2a.
ilyen emberre valló, rá jellemző
Nálunk már Minerva ledőlt könyökére, S feltette borostyán ágát bölcs fejére
(1779 Ányos Pál)
Sírjára meresztem szememet, ’s ezt kérdem: Mit használ a’ bölcs ész, nemes szív ’s más érdem?
(1806 Kis János¹)
Wagner és követői kezeiket dörzsölik, roppant bölcs képeket vágnak
(1877 Wohl Stefánia)
nagy bölcs homlokával
(1920 Móricz Zsigmond)
rám mosolyog bölcs, sárgásbarna szemével, amelyben már ott ült a halál
(1970 Szabó Magda)
3.
jellemzően tehetséges, okos, jó képességű emberekből álló, ill. döntéseiben megfontolt, józan 〈közösség, nép(csoport), nemzet〉
Azért e’ Bölts Nemzet látván veſzedelmét, Hazának, Törvénynek, jó Rendnek sérelmét, Már most Királyának nyomozza kegyelmét
(1772 Orczy Lőrinc)
Láttad Deucaledon fönnyen uralkodó Hullámit s koronás Albion árbocit, A bölcs nép felemelt lelke csudáit és A törvény diadalmait
(1812 Berzsenyi Dániel)
a’ bölcs többség
(1845 Eötvös József)
A görögök pedig bölcsebbeknek tartották magukat másoknál azért, mivel Istent ember alakban tisztelték
(1909 Czeglédy Sándor ford.Calvin)
A bölcs rómaiak tudták, mi kell a népnek ahhoz, hogy nyugton maradjon: kenyér és cirkusz
(1995 Magyar Hírlap)
4.
mély értelmű, lényeglátó, intelligens 〈gondolkodás, tudás〉, ill. higgadt, ésszerű, megfontolt 〈megnyilvánulás, tevékenység, cselekedet v. ennek következménye, eredménye〉
Kriſtus Urunk az ö bölts feleletivel meg-ſzégyenitvén az árulokat
(1773 Vajda Sámuel)
nem voltam szerencsés a Tekintetes Nemes Vármegye bölcsebb gondolkodását eltalálni?
(1832 Kossuth Lajos)
Későn jut ott érvényre bölcs tanács, Hol a szeszély győz józan ész fölött
(1867 Szász Károly² ford.Shakespeare)
bölcsen tenné, ha meghallgatná, a mit a vén szobalyány mond
(1894 Pálffy Albert)
A kín vezérelt bölcs tudásra
(1966 Mészöly Dezső ford.Villon)
a kormány bölcs megítélésére marad, hogy mire költi a többletbevételt
(2000 Figyelő)
4a.
józan, kiegyensúlyozott, kontrollált 〈érzés, hangulat, lelkiállapot stb.〉
Ez a kártyát választja, az a tekének játékát […], ki ki amint kedve hozza üldözi bölts unalmát
(1779 Verseghy Ferenc)
Értelmes, bölcs szerelem!
(1798 Kisfaludy Sándor)
igen bölcs higgadtsággal fogadták az ügyet
(1858 Vas Gereben)
az utolsó pillanatban bölcs rezignáció fog el
(1916 Karinthy Frigyes)
[Gerencsér Nándor] alaptermészetét optimista szemlélet és bölcs derű jellemezte
(1986 Metzl János)
5.
értelemmel felruházott, ill. lényege, rendeltetése, működése szerint az ésszerűségen, az értelmes belátáson, a célirányosságon alapuló 〈dolog, kül. törvény, rend stb.〉
Trvényre nem fegyvert adtak az Istenek, Hanem bélénk [ti. belénk] a’ra tsak blts Lelket tettek
(1772 Bessenyei György¹)
a’ bölcs tudomány Embert-nemesít isteni adomány
(1796 Kis János¹)
Az europai mivelt országokban elég bölcs törvény áll fen mind arra nézve, mi az ipart emeli
(1847 Hetilap)
Hogy e tengernyi bajoktól hazája megszabaduljon, [Dante] erre csak egy módot talál: minden világi hatalmat a császár kezébe kell letenni, hogy ez bölcs intézmények [= rendelkezések] által a nép jólétét előmozdíthassa
(1904 Nagy képes világtörténet)
Miért nem alakult valahol valami barátságos bölcs demokrácia?
(1956 Veres Péter)
II. főnév 2C
1. (/vál)
Szép vólt nyilván Diogeneſnek hordóban fütözni [= melegedni], s’ a’ Filep fiját, ki elött e’ világ rettegett, a’ nap elöl el-üzni; bizony ſzép vólt, s’még máig-is az a’ kérdés, hogy vallyon a’ Bölts és a’ Vitéz közzül mellyik vala nagyob?
(1772 Barcsay Ábrahám)
a kalendáriomokban az idő változásairól szólló csalárd jövendőlések éppen nem az égvizsgáló bőlcsektől származnak
(1819 Fazekas Mihály)
[Platón] azt mondja: hogy a legboldogabb állam az lenne, melyben bölcsek kormányoznak
(1864 Eötvös József)
az ókor pogány és a középkor keresztény bölcsei, a sztoikusok, a hitvallók, a humanisták, az újkor természettudósai iparkodnak meggyőzni, hogy a haláltól egyáltalán nem kell félni
(1943 Márai Sándor)
bölcsek köve
a) (irod)
az alkimisták által keresett titkos anyag, amely vélekedésük szerint a nemnemesfémeket nemesfémmé, kül. arannyá változtatja, ill. gyógyít és halhatatlanná tesz; bölcsesség köve
Semmi egyéb híjjod nintsen A’ bőltsek’ kövén kívül
(1798 Hatvani István² ford.Lukiánosz)
A bölcsek kövének létezhetésrőli legelső eszme az egyiptomi araboknál keletkezett, kik Egyiptom meghóditása által a papok titkaihoz jutottak
(1854 Vasárnapi Újság)
az a hír járta, hogy a „babiloni” tudósok megtalálták a „bölcsek kövét”, amit nem akartak az asszíroknak kiszolgáltatni
(1942 Tamási Áron)
szükség volt a bölcsek kövére, amellyel nemcsak aranyat lehetett előállítani, hanem segítségével olyan életelixír is készíthető, amely megoldja az örök élet titkát
(1999 Természet Világa)
b)
〈vmilyen különleges ismeret, bölcsesség, ill. az (egyetlen) igazság v. a (tökéletes) tudás jelképeként〉
Mármost azután csak az volt a bölcsek köve, kitudni, hogy az egymásba bonyolult maschineriának melyik kerekét kell megmozdítani, hogy az a láda felnyíljék, amelyikbe bele szabad markolni a becsületes állampolgárnak
(1872 Jókai Mór)
[Ady] látta egyedül azt, amit a politikai bölcsek kövének birtokosai nem tudtak és nem akartak meglátni
(1923 Schöpflin Aladár)
A cinikus életbölcsesség hordozója önáltatóan hiheti magáról, hogy birtokában van a „bölcsek kövének
(1983 e. Béládi Miklós)
1a. (birtokszóként) (átv is)
vmely tudomány(ág)nak, eszmének stb. jelentős gondolkodója, különösen nagy tudású (alkotó) személyisége, ill. vmilyen (kiemelkedő) képesség birtokosa v. vminek az ismerője, tudója, mestere
[Jézus Krisztus] megjövendölte, hogy az igaz hitnek prófétáit, bölcseit, írástudóit öldökleni fogják a hitetlenek
(1790 k. Verseghy Ferenc)
[Szókratész] a humanitás bölcse volt
(1862 e. Szemere Bertalan)
Te vagy a bölcse, Mesterasszonya Az ölelésnek
(1906 Ady Endre)
történettudományunk bölcsei
(1918 Boross László)
mestere, bölcse ő az exodusnak s a rivalgó visszatérésnek
(1989 Bólya Péter)
2.
nagy tudásáról, tekintélyes élettapasztalatáról, kiváló ítélőképességéről, higgadt, megfontolt életviteléről nevezetes, rendsz. különös megbecsülésben álló személy, ill. okos ember
A’ Bölts – Okossan kormányozza kedvez napjait, gyözedelmeskedik irigy szerentséjén
(1776 Faludi Ferenc ford.Dodsley)
tanuld meg a’ Bölcsek’ nyugalmát Ismérni
(1815 Berzsenyi Dániel)
a nemzet bölcse, […] Deák Ferencz, bizalmi és hálaföliratot kapott az ország minden megyéjéből
(1867 Pecsovics-naptár)
ezek az okosok, bölcsek és mindenhez értők, az angolkór szellemi nyomorékjai, egyszerűen csak annyit mondanak: egy demokrácia mindent kibír
(1942 Függetlenség)
Bornál agg bölcsre leltem
(1973 Képes Géza ford.Omar Khajjám)
Fr: napkeleti
ÖU: életbölcs
Vö. CzF. bőcs, ~, bölcsen; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, bölcsen; ÚMTsz.

Beállítások